Vereb György

Gyári hibás, mondja magáról. Felmenõi között egyetlen repülõember sem akad; sosem derült ki, honnan a késztetés. Vereb Gyuri ma meghatározó személyisége az egri Halley gyárnak és a magyar ul-repülésnek

Mindig is Egerben élt, s mivel a környéken nem volt lehetõség a repülésre, a gyerekkori álom "gyakorlati kivitelezése" sokáig váratott magára. A középiskola után a Pestvidéki Repülõgépgyárban tanult repülõgépszerelõnek, és az ejtõernyõzésbe is belekóstolt. Két évig járt a szolnoki katonai fõiskolára, helikoptervezetõnek képezték, míg elég nem lett a katonásdiból. Gépkocsivezetõnek jelentkezett az egri mûvelõdi házba, mûvészeti elõadónak vették fel, a néptánc és a népmûvészet lett a reszortja. 88-ban a szakmájában, szerelõként helyezkedett el a maklári reptéren, ahol vitorlával a C-vizsgáig jutott. Lépett volna tovább is, de a vezetõség nem különösebben támogatta Gyuri ilyen irányú ambícióit.
Gyalogsárkányozni viszont már korábban megtanult az Egeden, aztán megcsinálta az átképzést motoros sárkányra - az akkori tematikának megfelelõen az elméleti oktatás után együléses gépben, élesben gyõzõdhetett meg frissen szerzett ismeretei mélységérõl. Több Ordódy-versenyen vontatott is.
Gyanútlanul repült az egri klub színeiben, mikor jött az ukáz: jelöljenek ki maguk közül valakit a "felsõbb utasításra" leváltott korábbi vezetõjük helyett, ellenkezõ esetben az MHSZ feloszlatja a klubot. Gyurit távollétében választották meg, társai utólag tájékoztatták a fejleményekrõl. Azóta õ a titkár, s bár lassan átadná ezt a feladatkört másnak, mostanáig egyszer sem sikerült elfogadtatnia a lemondását.
A rendszerváltás után - az MHSZ megszûntével - Gyuri az elsõk között lett munkanélküli. Utast repültetett, oktatott, és azon kevesek közé tartozott, akik megszerezték az úszótalpas-jogosítást motoros sárkányra. Abádszalók után Olaszországban és Görögországban vitte az önkénteseket hidroplánnal, több mint 1000 felszállása jött így össze.
- 1800 órám van sárkánnyal, és, az oktatásból adódóan, olyan 13-14 ezer felszállásom - válaszolja a fenti paramétereket firtató kérdésre. - Volt, hogy egyetlen nap alatt 132-szer emelkedtem a levegõbe - ez az egyéni csúcsom, újabb "rekordkísérletet" nem tervezek. Akkoriban a vécén ülve is ráhelyesbítettem, ha az utcáról behallatszott egy-egy erõsebb motor zaja. Lábpedál nélküli Racer trájkokkal oktattam - ma már ezt sem kockáztatnám meg.
Valami alkatrészért ment a Halley Kft.-hez, mikor a tulajdonos, Molnár Zoli megkérdezte: vállalna-e náluk is oktatást. Vállalt. Késõbb be is repülte az ott gyártott, javított gépeket, és egyre többször kérték ki a véleményét szakmai, üzleti ügyekben. 97-ben autóbalesetben életét vesztette Kakuk Zoltán, a cégvezetõ jobb keze. Molnár Zoli Gyurit hívta a helyére.
- Benzinkútvezetõ-helyettesként dolgoztam, nem akartam cserbenhagyni a fõnökeimet; erre a munkára nem lehet egyik napról a másikra új embert találni. Aztán fél év múlva csak átjöttem fõállásba a Halley Kft.-hez. Ma már Zoli szinte társaként kezel. Tagja volt annak a csapatnak, amely éjszakai kötelékrepülést mutatott be Szaúd-Arábiában, egy iszlám vallási ünnep alkalmából rendezett air show-n. Amúgy, mint ismeretes, sem az éjszakai VFR, sem a kötelékrepülés nem jellemzõ sárkányos körökben. Javában rótták a köröket, mikor Gyuri gépérõl félig levált a helyiek által felragasztott reklámmatrica, hatalmas légellenállást okozva az egyik szárnyon. Visszaszállt a reptérre, letépték a reklámot, és a "riadóstart" után még éppen elfoglalhatta helyét a formációban. Mostanában kevesebbet repül:
- Ha napközben "feltuningolják" az agyamat - márpedig általában ez történik -, este inkább nem szállok fel. Repülni csak nyugodt körülmények között szabad. Különben is óvatos duhaj vagyok, szeretnék öreg pilóta lenni. Elsõ körben a gépeket, szárnyakat is szélcsendben repülöm be.
Az új felfedezést a szintén Egerben gyártott Apollo Fox merev szárnyú ul jelenti számára.
- Elfogadható áron, elvileg 20 óra alatt meg lehet tanulni repülni vele, bár a gyakorlatban a kiképzés inkább 30 körüli óraszámot igényel. A jelek szerint a sárkányrepülés is fellendülõben van.
A következõ húsz évet is szeretné a repülésben, közelebbrõl a Halley Kft.-nél tölteni, elsõsorban nem azért, mert akkor éri majd el a nyugdíjkorhatárt (az sem biztos, hogy egyáltalán lesz még nyugdíj). Apósa helikoptervezetõ volt, felesége vitorlaoktató - a családnak nemigen lesz ellenvetése a továbbiakban sem.