COMBO FC 582

A tavaly Blois-ban bemutatott új, burkolt Combo a gyártó DTA azon szándékát tükrözi, hogy az apró részletekig menően újragondolt és tökéletesen kivitelezett gépet ajánlhasson a nagyközönségnek. Ezt a célkitűzést sikeresen valósították meg az új burkolattal, amely az előző verziókhoz képest mind teljesítményben, mind a kényelem szempontjából jelentős előrelépést hozott.

A trájk szerkezete a klasszikus Combóé. A vázat a zicralból készült hátsó futószárak kivételével 25CD4S minőségű repipari acélból gyártották, mely az előző modelleknél használt inoxénál 45%-kal kedvezőbb rugalmas ellenállása révén lehetővé tette a tömeg csökkentését. Az általunk tesztelt verzió Cantilever típusú, orrcső nélküli szárnytartós. Lehet rendelni hagyományos, orrcsöves változatot is, az olcsóbb, de nem biztosít tökéletes panoramikus látást. A nagy újdonság a teljes egészében kompozitburkolat, melynek kifejlesztése során két, nem egyértelműen kompatibilis kritériumot, az aerodinamikait és az esztétikait kellett összehangolni. A tervezők ráadásul két- vagy négyütemű Rotaxnak is egyaránt biztosítottak helyet a motorháztető alatt. A vinilészter-üvegszál kompozitból készült és karbonszálas megerősítéssel ellátott héjszerkezet és minden hozzá tartozó elem rétegzése láthatóan nagy gonddal elvégzett, minőségi munka.
A DTA új, változtatható terheléselosztást biztosító, „Speed System” (SS) trimmrendszerének köszönhetően könynyedén 25 km/h pluszsebesség nyerhető a szárny felfüggesztési pontjának előre-hátra vándoroltatásával. A teszteléskor az Ellipse gyártotta Dynamic 15/430 szárnyat használtuk, mely 13,60 m2 felületével és maximálisan 430 kg terhelhetőségével 208 kg hasznos súlyt enged az új Combo FC számára.
A trájk esztétikai szempontból is kellemes meglepetés. A motor és minden perifériája a szerelőnyílásokkal és szellőzőrésekkel ellátott hátsó burkolat alatt rejtőzik. A hűtő levegőellátásának megoldása sok időt vett igénybe, de végül sikerült elérni a megfelelő motorhőmér-séklet biztosítását bármilyen körülmények között.
A rendkívül kényelmes, külön ülések karbon-üvegszál kompozitanyagból készültek, igen elegáns, részben bőrbe-vonattal. A pilótaülés előredöntésével a meglehetősen magasan elhelyezett utasülés is kényelmesen foglalható el. Az új műszerfal 8 db 58 mm átmérőjű műszernek és a rádiónak is biztosít helyet, a felszereltség természetesen opcionálisan választható.
A beüléshez először előre kell tolni az üléshez nyomódó trapézt, mert a szárny statikusan orrnehéz. Erős szélben ez inkább előnyös tulajdonság. Az sem elhanyagolható részlet, hogy az első ülés széle ütközőül szolgál a trapéznak, ami sokkal kellemesebb megoldás, mint a pilóta mellkasa vagy hasa a legtöbb gép esetében.
Az 582-es a megszokott módon indul, ha csak kicsit is kihűlt a motor, rá kell húzni a szívatót, de azonnal vissza is venni, ha a rázkódást el akarjuk kerülni. A gurulás kellemes, nagyon precíz, bár túlságosan könnyed orrkerékvezérléssel. Az orrfutó fékje is elegendőnek bizonyul, mindazonáltal a három fékkel szerelt verzió is rendelhető.
A 35 km/órás, lökéses északi szélben a felszállás 5 másodperc műve. Az emelkedés természetesen meredek, a vario több mint 5 méter/szekundumot mutat. Az erősen turbulens helyi légtértől eltávolodva 3000 láb környékén nyugalmasabb zónába érek a mérések elvégzéséhez.
Ami az elsõ ülés kényelmét illeti, a szélvédő igen hatékonynak bizonyul, és láthatóan nem zavarja a légáramlást. Az utasnak már kicsit kellemetlenebb a dolga, mivel jóval magasabban ül a pilótánál. Ez az elhelyezés ugyanakkor nagy előnyt jelenthet az oktatóknak, akik ily módon jobban látnak előre, és a trapézt is könynyebben elérhetik.
Elengedett trapézzal a Combo FC 82 km/h mûszer szerinti sebességen állapodik meg. Nemcsak hosszdőlésben, hanem orsóban is stabilnak bizonyul, ami ritka tulajdonság, mivel a konstruktõrök többsége ezen a tengelyen inkább meghagy egy kis instabilitást, hogy a fordulóba vitel könnyebb legyen.
Ami az orsózó szögsebességet illeti, a gép hozza a szokásosan mért értékeket. Az ellentétes legyezőnyomaték markáns, a menetirányú stabilitás pozitív, a fordulóba, emelkedésbe-süllyedésbe vitel energiaigénye progresszív. A brutális fordulóváltásokat a Combo sem szereti, de jó legyezőstabilitása segítségével elboldogul velük. A trájk hűségesen követi a szárnyat a kerékburkolaton elhelyezett nagy függőleges vezérsíkoknak és a viszonylag kicsi, kevés aerodinamikai hatást generáló orr-részhez társuló, jelentős hátsó oldalfelületnek köszönhetően.
Bólintásban némi nehézséget okozott a Speed System beállítása. Elfelejtettem, hogy itt csak két állás létezik, első vagy hátsó, bármely köztes helyzetből a trimm magától visszatér a kettő közül az egyikbe. Amint erre rájövök, konstatálom, hogy a bekötéspontot elõretekerve valóban 25 km/h pluszsebesség érhető el. A legmeglepőbb, hogy a trapéz ugyanolyan könnyed marad bólintásban 110 km/óránál is. Mellékes előnye még a szerkezetnek, hogy a trapéz behúzásával nem emelkedik meg a trájk orra, ebben a konstruktőr szerint a szélvédő dőlésszöge is szerepet játszik.
Padlógázzal a trapéz teljes hátrahúzása nélkül is sikerül süllyednem. Kicsit kiengedve, a nulla variót megtartva 133,5 km/h sebességet mérek minden korrekció elvégzése után, a kijelzett 148 km/órához képest. A DTA szerint két személlyel elérhető 138 km/h nincs tehát túl messze.
Az átesés lágy és csekély magasságvesztéssel jár. Közben nem érzékelek hajlamot az oldalra lebillenésre. Az áramlás leválásához meglehetősen erősen és messzire kell kitolni a trapézt. 52 km/h kijelzett sebesség környékén kezd rázkódni a szárny, 49 km/óránál pedig bekövetkezik az átesés. A trapéz néhány centivel való visszahúzásával azonnal vissza is nyerhető az irányítás.
70 km/h minimális manőverezõsebes-séget mérek, de a még mindig erősen turbulens viszonyok miatt úgy gondolom, nyugodt légkörben ez ennél alacsonyabb is lehet.
A leszállás nem igényel különösebb elővigyázatosságot, csak a szárnyat kell lassúra trimmelni, és persze nem kell őrült erővel húzni a trapézt, ahogy azt sajnos még mindig tanítják egyes iskolákban. A semleges állásban lévõ trapézzal 80 km/h körüli kijelzett sebesség még mérsékelt turbulenciában is elegendő.

Összegzés

Kellemes meglepetés volt számomra a Combo FC 582 első ülésének kényelme, ami különösen értékelhető nagyobb utazósebesség mellett, ahol is a Speed Systemnek és a Dynamic 15/430 orsóban való viszonylagos könnyedségének köszönhetően a kezünket nyugodtan a szélvédő mögött tarthatjuk. A trájk viselkedése általánosan is kellemesnek mondható, mérsékelt súlya, kis fesztávja és a kétütemû motor együttesen a „játékos”, kis gépek kategóriájába sorolják. A kényelmes ülések, a számos tárolóhely és a 70 literes tank ugyanakkor még két személlyel is alkalmassá teszik a nagyobb kirándulásokra.
Ami a szervizelést és az alkatrészellátást illeti, a DTA ezen a téren igen komoly hírnevet vívott ki magának az évek során, aminek megalapozottságáról sokan tanúskodhatnak. A Combo FC 582-t tehát igazán csak ajánlani lehet.