Tavaly tavasszal meghívó landolt az email-fiókomban: gyertek Dél-Albániába, az első nemzetközi ppg-találkozónkra! A feladó Alket Islami, az ország egyetlen siklóernyős oktatója, civilben kocsmáros és paramotoros légi operatőr.
Levele nem volt minden előzmény nélküli, repülési célpontokat böngészve akadtam korábban a honlapjára
(www.alketislami.com), és fantasztikus légifotói láttán írtam neki: küldj információt a helyi lehetőségekről, mert Albániában akarunk hátimotorozni!
Május végén pedig Dóka Tamás barátommal végre ott álltunk a legészakibb albán tengerparton a kocsi csomagtartójában pihenő két hátimotorral, és volt rá pár napunk, hogy annyit repüljünk és lássunk Albániából, amennyit csak lehet, mielőtt csatlakozunk a találkozóhoz.
Nehéz utunk volt, vámpapírok híján alig tudtuk átkönyörögni a motorokat a határokon, Montenegróban egy kuplerájban találtunk szállást, és most az Alkettől kapott instrukciók alapján a zsúfolt, szeles strand mély homokjából kellett volna felszállnunk. Kétségtelenül rosszul indult a kaland, ezért kicsit elkedvetlenedve indultunk következő célpontunkhoz, Divjake-be.
Ez egy végtelen, homokos tengerpart egy madárrezervátumban, ezért minket odahaza felnégyelnének, itt barátságosan gyűltek körénk a helyiek, amikor látták a csomagtartóból előkerülő gépeket. A parti motel személyzete egy pillanatra sem akadt fent azon, hogy mi hajnal 4-kor majd ki szeretnénk menni, kaptunk garázst, kapukulcsot, mosolyokat. Én éjfél körül kiballagtam a koromsötét partra, ezen az elhagyatott vidéken sok kilométeres körzetben egyetlen lámpa sem világított, csak a Tejút csillagai ragyogtak az égen; hát hol lát manapság ilyesmit az ember?
A másnap reggel pedig egy nagyszerű repülést adott, a felkelő nap fényében két magyar ernyő kergetőzött vidáman a fehér tarajos hullámok fölött. Kezdtek alakulni a dolgok!
A következő napokban a terepjáró adta lehetőségeket kihasználva bevettük magunkat a hegyekbe, ahol új értelmet nyert a „vadregényes” szó. További programok az ókori és középkori emlékektől hamar megcsömörlőknek: Mig-19-esekkel (!) felszerelt légibázis, tengerparti sziklába vájt tengeralattjáró támaszpont, többszáz harckocsi rozsdatemetője. Sajnos ezek csak kívülről nézhetők meg, de azért eljátszottunk a gondolattal, vajon a katonai reptér fölé betévedő ernyősökre emelnék-e a készültségi géppárt, és milyen jól nézne ki a nappaliban egy Reaction - Mig-19 köteléket ábrázoló poszter.
A ppg-találkozó sajtótájékoztatóval kezdődött Gjirokastra középkori fellegvárában. Háttérben a monumentális hegyek, előtérben kamerák és villódzó vakuk, szponzorok transzparensei, hoszteszek és helyi potentátok: döbbenet!
Tegyük hozzá, Albániában mindössze 5 hátimotoros és 25 siklóernyős pilóta van, akiknek óriási respektjük van ebben a privát repülést szinte teljesen nélkülöző országban. Később is mindig nézők hada figyelte a startjainkat, és a birkapásztoroktól a rendőrökig mindenki nagy érdeklődéssel és barátsággal fordult felénk. Másnap reggel, az első repülésen még a tv-stábok is jelen voltak, és bizony az ember starttechnikája egy pillanat alatt tökéletesre csiszolódik, ha országos tv-csatornák kamerái veszik minden mozdulatát. Vizes ernyő ide, szélcsend oda, első próbálkozásra levegőbe emelkedtem (az úri közönség minden startot megtapsolt!), hogy aztán elegáns rácsapást végezzek a nézők közötti felszállófolyosóra. Csak azzal nem számoltam, hogy sokan életükben először láttak légcsavar-hajtású zsebkendőt, és – kameráikat hónuk alá kapva – még a tévések is rémült arccal menekültek előlem a szélrózsa minden irányába. Hát így nem lett belőlem látványos snitt az esti híradóban…
Az Unesco-védelem alatt álló Gjirokastra városka környéke egyébként igazi ernyős paradicsom. Itt két hatalmas hegylánc fut párhuzamosan, közöttük zöldellő síkság, kék tavak, ősi romok, s nem utolsósorban végtelen tér a siklóernyősök számára. Az albán srácok gyakorlatilag egész nap repültek: reggel és délután motorral, délben motor nélkül ernyőztek, terepjáró kisbuszaikkal a füves-sziklás hegyoldalakon felkapaszkodva szinte bárhol találtak starthelyet. Ez ám az élet, Babocsai néni!
Azért nekünk is sok élmény jutott, egy szokásos repülés így alakult: a fellegvár körberepülése, tiszteletkör a város fölött (vészleszálló a stadion füve, a nézőtéren kocsma üzemel),
aztán irány az egész nap a hegyek tetején üldögélő felhősapka, végül valamelyik lélegzetelállító kanyonban leereszkedés a síkság kiszáradt folyómedréig, és a kanyarulatokat követve visszaérkezés a starthelyre. A repülőélet fejletlenségének köszönhetően hatalmas a pilóták szabadsága. Alket iránymutatása kimerült az „ott repültök, ahol akartok” félmondatban, és én ezt egyszer (de csakis egyszer!) szó szerint értelmeztem egy felügyelet nélküli birkanyáj megkergetésével, amellyel életem nagy vágya teljesült, s szerintem a birkákéi is. Apropó Alket: a kiváló pilótát itt hihetetlen személyi kultusz övezi. Tanítványai és csodálói követik útjain, s mint egyikük elmagyarázta, neki már az is elég, hogy földi személyzetként részt vehet egy ilyen érdekes ember országjáró repülésein. Nem is meglepő, hogy míg a starthelyre érkezve a guru magára öltötte overallját és sisakját, addig 6-8 szorgalmas kéz rakta össze gyorsan a motorját, és terítette ki szélirányban az ernyőjét!
Barátunk bejuttatott minket a Butrinti Nemzeti Parkba is, a Korfu szigetével átellenben fekvő gyönyörű tengeri csatorna- és szigetrendszerbe. Itt két perc alatt kétezer év emlékei suhannak el a madárember lábai alatt: görög színház, római fürdő, velencei kastély, török erődítmény, s körben a mélykék tenger számtalan kis zöld szigettel. Az Óbuda-Dunakeszi viszonylathoz szokott szemeinknek ez feldolgozhatatlan látvány volt, ezért mi magyarok még egy esti repülésre is maradtunk. Ez aztán mindent überelt, csak üldögéltünk fix alsókaros mennyei trónusainkon 400 méterrel a tenger fölött, és a vöröslő felhők alatt cirkálva szívtuk magunkba a szigetek mögött lebukó nap látványát. Nem kétséges, hogy megyünk idén is; júniusban dél-albán repüléseket, szeptemberben tengerparti túrát szerveznek a helyi erők.
Kedvcsináló film és képek: vimeo.com/32753530,
flickr.com/photos/49438551@N07/sets/
