Bruno Picot és csapata, a Raid’Air az eddigi, némileg egzotikusabb desztinációk helyett idén „csak a szomszédba”, Németországba szervezték szokásos nyár eleji ultrakönnyű hadjáratukat. Claude Delluc barátunk és fia, Anthony is a résztvevők között voltak, ők meséltek nekünk.

Az időjárás viszontagságai és egyéb irányú elfoglaltságaink miatt nehéz volt időpontot egyeztetni a már hetek óta ránk váró M24 Orion átvételére. Végül május 13-án kora reggel landoltunk Bergamo repterén (persze menetrend szerinti nagyvassal), hogy néhány óra múlva már Magniékkal parolázzunk Besnatéban, délután pedig berepüljük szép új játékszerünk.

Goin’ down south
Ez az ősi bluesszövegek leitmotívuma. A fekete rabszolgák, később a Chicagóban robotoló prolik esetében ésszerű vágy volt, hogy ha nyomorognak is, legalább ne fagyoskodjanak.

Az idei Budapest–Bamako rallye repülős szempontból is „elhíresült”. A futam hivatalos hátimotoros légifotósán, Szabó Péteren kívül egy másik motoros ernyős pilóta, Letenyei Viktor is részt vett a rallye-val párhuzamosan zajló túrán. Viktor viszontagságos kalandjairól igencsak zavaros hírek láttak napvilágot a magyar médiában, először még az sem volt egyértelmű, milyen repülőeszközzel is szállt az amerikai nagykövetség fölé a később letartóztatott és kíméletlenül börtönbe vetett szupertitkos magyar 007-es. Hazaérkezése után volt szerencsénk személyesen találkozni vele, és saját szájából meghallgatni a történetet.

Ilyen még nem volt. Január elején a Syrian Airlines járatával utasszállító gépen még sosem látott létszámú motoros ernyős landolt Damaszkuszban. A Syria in the Sky Eyes szervezte hátimotoros kaland francia, kanadai, angol, iraki, szaúdi, lengyel, olasz, kuvaiti és libanoni pilóták számára szerzett felejthetetlen élményt. A Párizsból indulók töméntelen poggyászának egy része ugyan három nap késéssel érkezett meg, így addig egyesek hátimotor, mások ernyő, légcsavar, keret, vagy éppen váltás gatya nélkül maradtak, de ez sem vette el a kedvüket... Íme az élménybeszámoló.

Sokadszorra tértünk vissza októberben Erdélybe repülni, s még távolról sem teltünk be vele…
Ezúttal olyasvalaki csatlakozott hozzánk, aki nemcsak jó ismerője és értője a madártávlatból meglesett tájaknak, hanem különös tehetséggel tudja meglátni és megörökíteni varázsukat is. Varga Norbi, a tatai, egészen pontosan agostyáni motoros ernyős pilóta és légifotós már jó néhány repülős kalandban volt társunk külföldön és Magyarországon, de a szívünkhöz legközelebb álló légtérben most ősszel volt először alkalmunk együtt barangolni.

Shuhei Seki barátunk, akiről már többször közöltünk – nemritkán élces hangvételű – írásokat, mint legutóbb a 2007. júniusi Aeromagazin hasábjain, megint dobott egyet, és nem kicsit.
Idén tavasszal elújságolta, hogy bevásárol magának egy Sport Cruisert Chip Erwintől, azaz formálisabban, a Zenairek és egyéb Chris Heintz-féle fémépítésű STOL kategóriás UL gépek és egyéb amfíbiák egykori licenc alatti gyártójától, a kunovicei CZAW-tól.

2008. június 28 – július 10.

Útvonal – nagy vonalakban:
HU: Tököl – Nagykanizsa – SLO: Novi Mesto – IT: Udine – Bologna – Piombino – San Linato – Capaccio – Monte Poro – Szicília: Caronia – Marina di Modica – Fiumefreddo – Monte Poro – Sibari – Gaudiano – Termoli – Jesi – Bologna – Udine – SLO: Novi Mesto – HU: Nagykanizsa – Tököl
Repült km: 4300
Repült idő: 46 óra
Pilóták/gépek:
1. Tóth Balázs: DTA Voyageur/Rotax 912S/ Dynamic 450
2. Pataki Gábor: „homebuilt”/BMW1150/iXess
3. Kun Zoltán: Jet Star/BMW/C–15

Az Istenszéke Marosvásárhelytől hatvanvalahány kilométerre levő 1381 m magas vulkáni eredetű hegycsúcs a Kelemen-havasokban. A Maros mentén észak fele az első magaslat, amit tiszta időben a Maros völgyéből már Ludasról is látni lehetett, mielőtt a Ceausescu-korszakban épült vásárhelyi vegyikombinát meg nem oldotta volna a völgy tartós környezetszennyezését. Gyerekkorunkban egyfajta babonás tisztelettel emlegettük, nemcsak a hely méltóságteljes látványa miatt, nem pusztán a csúcsot körülölelő irdatlan erdőség mendemondái, tündérekkel és barnamedvékkel vegyes mondavilága miatt (ne feledjük, hogy Wass Albert híres-neves funtineli boszorkányának a placcáról van szó), hanem azon egyszerű oknál fogva is, hogy az Istenszéke megmászása jó kondícióban levő turisták számára is egész napos megerőltető túrának számított.

A déli féltekén, Afrika keleti partjától 500 kilométerre elhelyezkedő sziget 587 000 km2 -es területével a világon az ötödik legnagyobb. A déli bozótoktól a keleti erdőkig, a középső részen fekvő, néhol vulkáni hegyekkel koronázott gránitfennsíkokon át a nyugaton elterülő szavannákig Madagaszkár igazi földrajzi kaleidoszkópot kínál. Ha nem is repülhették be az egészet, Renaud Vandermeeren, Igor Dassautet és Jean-François Guilbaud legalább a sziget csodáinak egy részét motoros ernyővel derítették fel. Jean-François beszámolója következik.