Cielo e Volo – UL repülés Olasz módra

A szerző egy szlovák Dynamic és egy cseh MD3 Rider között. Rosszízű pletykák szerint mindkettő ugyanazon olasz 'keresztapa' irányítása alatt van

A franciák becsületét egyedül a DTA motorossárkány-gyártó próbálta védeni

Európa egyik legnagyobb ul-nemzete Olaszország. Pontos számadat híján csak azt merem állítani, hogy véleményem szerint több ezer ul repülőgép repdes Itália egén; közülük nagyjából ezer hivatalosan lajstromozott. Latinos habitusú, mondhatni laza emberek jönnek-mennek, vidámkodnak a levegőben, iszonyatos tömegben. Minderről leginkább a minden év június első hétvégéjén megrendezett Cielo e Volo kiállítás és találkozó adhat tanúbizonyságot.

Az idén már másodjára látogattam el a rendezvényre. Ezúttal is meglepett a résztvevők száma, annál is inkább, mert a vendégek többsége légi úton érkezett. Ez nem nagy ügy arrafelé, az időjárás és az általános tolerancia a levegőben szinte korlátlan lehetőségeket biztosít a légi közlekedés számára. UL berkekben például nem szokás a rádióforgalmazás, kivéve a reptér frekvenciáján. Ott viszont van értelme, érkezésemkor például legalább húszan voltak hosszú fináléban. Körülbelül 200–300 méterenként jött be egy-egy gép, a parkolást robogóval közlekedő útirányítók segítették. Ilyen zsúfolt légtértől agybajt kapott volna egy repvez. mifelénk, ott pedig még stílus és hanyag elegancia is belefért az irányításba.
A Cielo e Volo jellegét tekintve inkább kiállítás, mint találkozó: évről évre Európa legjelentősebb gyártói képviseltetik magukat a másfél kilométeres füves pálya teljes hosszán felsorakozva. Most is ott voltak a német, francia, cseh, spanyol ul-cégek olaszországi dílerei, illetve az olasz gyártók számos viszonteladója. Többen jönnek szárnyon, mint keréken: a Cielo e Volo kifejezetten szakmabelieket vonzza, akik – érthető módon – elsősorban az újdonságokra kíváncsiak. Természetesen minden gyártó bemutatja a legfrissebb termékét, a kialakult gyakorlatot követve apró hazugságokkal megspékelve. Hiába 475 kilogramm az összsúlyhatár Olaszországban, lehetetlen, hogy a hatalmas méretű, fémépítésű Technam gép beleférjenek ebbe a limitbe. Persze más típusok súlyadatai is nehezen hihetők, némelyikük utazósebességi adataival is hasonló a helyzet. Mindez a legkevésbé sem érdekli az olaszokat: ők csak jönnek és jönnek, hogy aztán egész nap repülhessenek. A teljesítmény és tömegadatokkal kapcsolatban annyit, hogy egy Yuma nevű olasz gyártmányú STOL gépet 260 kg üres tömeggel reklámoztak. Véletlenül volt alkalmam a mérleg ítéletével szembesülni, a megfellebbezhetetlen adatot jobb le sem írni: 357 kg. Ez a kis “füllentés” a legkevésbé sem zavarja az olaszokat, de mire is számíthatnánk egy olyan országban, ahol a megengedett legnagyobb motorteljesítmény 120 lóerő, az UL helikoptereken még a gázturbina is hivatalos. Az a legérdekesebb, hogy ezzel együtt még mindig többen pusztulnak el a közúton vagy netán háztartási balesetekben, mint az ilyen megzabolázatlan UL gépek fedélzetén.
Az újdonságok feltétlenül megérdemelnek néhány szót. A Zenair 701-nek újabb inkarnációi jelentek meg BW és Land Africa néven. Legelőnyösebb tulajdonságuk – a rövid, 70 méteres fel- és leszállópálya mellett – a 150–165 kilométer/órás utazósebesség. Csábítóan hangzik, hogy 50 kilométer/órával csaknem olyan szépen repülnek, mint 100 kilométer/óra felett.
Bemutatkozott a Flight Design CTSW automata pilótás változata, melynek repülési tulajdonságai továbbra is lenyűgözők. Minimális sebessége 60 kilométer/óra, a maximális 260 kilométer/óra. Új konstrukció többek között a Fly Lab Tucano M2-es változata, melynek hosszított fülkéjét már egybeépítették a motorral. Utazósebessége 125 kilométer/óráról 140 kilométer/órára, maximális sebessége 160 kilométer/órára nőtt, mindezt Rotax 582 motorral felszerelve.
A Fly Synthesis gépei közül a Storch-ot – sok társához hasonlóan – amfibía úszótalppal látták el, szépséghibája, hogy az orrfutó leeresztése a gravitációra van bízva, így aztán nem lehet elképzelni azt a forgatókönyvet, hogy vízre leszállás után úszás közben futó le és kigurulás a partra.
Ott voltak a Magni autogirói, melyek a közönség örömére látványos bemutatót repültek. Az ul helikopterek több fajtájával találkoztunk, például a CH7 Kompress egymás mögötti üléses kétszemélyes gépével. Az olasz sárkányrepülők „zászlóshajója”, a Polaris is kiállította a legjobb gépeit, melyek közül nekem az AM–FIB 582 gumicsónakkal ellátott változata tetszett a legjobban. Feltűnően sok olasz propellergyártó és - forgalmazó cég kínálta portékáit; szinte mindannyian előrukkoltak levegőben állítható légcsavarokkal.
Végezetül megemlíteném az egyetlen próbarepülést, amire igazán kíváncsi voltam. Új gépként mutatkozott be a Csehországban gyártott és Olaszországban a Flyitalia által forgalmazott MD3 Rider fele fém, fele kompozit ultrakönnyűje. Feltűnő vonalvezetése és dupl’n r;selt Fowlerréselt féklapjai sajátos repülőtulajdonságokat feltételeztek. Viszonylag rövid, körülbelül 150 méteres felszállóút után átvettem a vezetést – ami nem volt az a kimondott lélegzetelállító élmény. A botkormány nehézkesen és bután kezelhetőnek bizonyult, a lábpedál is csak erős nyomásra volt hajlandó kimozdulni. Az előretolt felsőszárnyak miatt rendkívül rossz kilátás nyílt kabinból, ami fordulóban nem kis problémát jelentett. Rövid repkedés után egy-két illedelmes dicséret kíséretében elbúcsúztam a cég vezetőjétől, magamban pedig nyugtáztam: nem minden Csehországban gyártott gép szuper.
Végezetül megosztok az ul-repülés szerelmeseivel néhány webcímet, melyeken szép számmal találhatók a világ legkülönbözőbb pontjain gyártott használt és új eladó gépeket:

www.ultraligero.net
www.dulv.de
www.skysupermarket.com
www.ulm.it

ICP, a Bingo amfíbia változata 582-es Rotax motorral Fly Syntesis a múltat idéző Wallaby 503-as Rotaxszal, mögötte a Storch amfíbia változata

A Sky & Flight rendezvénysorozatot öt éve indította útjára a szervező Dagapex nevű cég, illetve azon belül Paolo Dapporto. Ha az időjárás is megfelelő, évente átlagosan 800 ultrakönnyű gépet fogadnak a Bolognától 10 kilométerre délkeletre található Aerdelta nevű reptéren. A pálya hossza 800 méter, kiállítási területként két nagy hangár is rendelkezésre áll, a placcon 300 repülőgép és 3000 autó számára jut hely. A reptéren étterem üzemel, szálláslehetőség a közeli szállodákban. Frekvencia: 128.45 Mhz Koordináták: 44° 28' 30'' N – 11° 32' 30'' E A következő Cielo e Volo találkozó 2006. június 10–11-én lesz. További információ: Dagapex Via De Ambris 26., 40133 Bologna Tel./fax: +39 051 619 55 60, +39 335 532 75 81 E-mail: dappopao@tin.it

Ozzano de l'Emilia reptere reggeliben, amikor még alig volt forgalom